22. Bormarketing, borfogyasztás és bortermelés hazánkban

Törökné Kiss, Klára Ágnes

A bor egy olyan nemes ital, amelyet egyes nemzetek büszkén fogyasztanak és készítenek.
A szőlőművelésnek és borkészítésnek hagyományai vannak. A nemzetközi borpiacon a hagyományos bortermelő országok mellett megjelentek a „hódító” bornemzetek. A magyar borászat nincs rossz helyzetben. Kiváló szakembereink vannak és a természeti adottságaink is megfelelőek. A borfogyasztás szokásainak vizsgálatából kiderült, hogy itthon az egyik legkedveltebb alkohol a bor, amelyet a magyarok kiváltképpen ünnepekkor fogyasztanak szívesen. Míg a hazai borfogyasztás évről évre csökken, a fiatalok körében mégis divat lett érteni a borokhoz. A magyar borkultúra szintje viszonylag alacsony, bár fejlődési pályán van. Szükséges tehát a borkultúrát javító szerveződések támogatása, kitalálása.

DOI: 10.20494/TM/1/1-2/22

Táplálkozásmarketing. 2014. 1 (1-2) 149-151.

22_Törökné Kiss K. Á._Bormarketing, borfogyasztás és bortermelés hazánkban

21. Vadhúsfogyasztói magatartás a minőségi szarvashús imázsa és pozícionálása

Torma, Dorisz – Böröndi-Fülöp, Nikoletta – Szente, Viktória

Kutatásunk célja a magyarországi lakosok vadhúsfogyasztási illetve szarvashús-fogyasztási magatartásának a megismerése volt. A felmérés alkalmával kérdőíves megkérdezést és fókuszcsoportos interjúztatást hajtottunk végre.
A válaszadók csak 36,6%-a fogyaszt valamilyen gyakorisággal vadhúsból készült ételeket, a megkérdezettek 63,4%-a pedig úgy nyilatkozott, hogy vadhúst semmilyen formában nem fogyaszt. Az elsődleges fogyasztók a megkérdezés alapján a férfiak, a magasabb iskolai végzettségűek, a házasok, a szellemi munkát végzők és a jobb anyagi körülmények között élők.
A legkedveltebb vadfajtának az őz és a vaddisznó számít a magyar lakosság körében, ezeket pedig a fácán és a vadnyúl követi. Különösen kedvező, hogy a megkérdezettek a vadhúsokat és kiemelten a szarvashúst is egészséges élelmiszernek tartják, és vásárlásaik alkalmával előnyben részesítik a magyar származású termékeket. Szeretnének jó minőségű húsokat vásárolni, azonban ezért plusz összeget már kevésbé hajlandóak fizetni. Úgy vélik, hogy ha a vadhúsok ára kedvezőbb lenne, akkor a vásárlási gyakoriság is növekedne.
Véleményük szerint a vadhúsból, illetve kifejezetten a szarvashúsból készült termékeket elsősorban termelőknél, vásárcsarnokokban, valamint közvetlenül a vadásztársaságoktól és ismerősöktől érdemes beszerezni.
A nem fogyasztók 87,5%-a állítása szerint a közeljövőben sem tervezi a vadhúsokat az étrendjébe illeszteni, ennek pedig két legfőbb oka a magas ár és a „nem szeretem” érzés. A vadhúst nem fogyasztók jelentős része nem engedheti meg magának, hogy ezt a húsfajtát vásárolja. Ebből következik, hogy a magasabb jövedelemkategóriába tartozók körében nagyobb népszerűségnek örvendenek a vadhúsból készült ételek, ők pedig hajlandóak akár magasabb árat is fizetni egy jobb minőségű, Magyarországról származó termékért.
A fókuszcsoportos beszélgetések alkalmával a legnagyobb hangsúlyt a szarvashúshoz kapcsolódó fogyasztói magatartás alapos megismerésére fektettük.
A megkérdezettek a szarvashúst olyan jelzőkkel illették, mint a „kitűnő ízű”, „ínycsiklandozó illatú”, „szálkás húsú” és „egészséges”. Többek szerint a szarvashús különleges alkalmakra való, míg hasonló arányban említették azt is, hogy sokoldalúan elkészíthető. Ez rávilágít egy piaci anomáliára: van igény a vadhús változatos elkészítésére, azonban a fogyasztók nem ismernek hozzá recepteket.
Bár a fogyasztók a szarvashúst egészségesnek és kitűnő ízűnek tartják, ez meggyőződésük szerint extenzív tartásuknak köszönhető, és beltartalmi értékével már nincsenek tisztában.

A szarvashús hazánkban még egy kevésbé ismert, luxuscikknek tartott termék, aminek a kommunikációját, értékesítési stratégiáit szinte az alapoktól kell felépíteni. Korlátozó tényező, hogy a megkérdezettek nem ismerik, drágának vélik, és szezonális termékként tekintenek rá.

DOI: 10.20494/TM/1/1-2/21

Táplálkozásmarketing. 2014. 1 (1-2) 141-147.

21_Torma D. – Böröndi-Fülöp N. – Szente V._Vadhúsfogyasztói magatartás a minőségi szarvashús imázsa és pozícionálása

19. Az étkezési tojás fogyasztási szokásainak főbb jellemzői Magyarországon

Molnár, Szilvia – Szőllősi, László

Hazánkban az elmúlt években számos változás ment végbe a tojáságazatban, a vertikum szereplőinek számos kihívással kell szembenéznie napjainkban is. Magyarországon jelentősen visszaesett a tojás termelése és annak fogyasztása.
A tanulmány célja megvizsgálni, hogy mely tényezők mennyire fontosak a hazai fogyasztók számára az étkezési tojás vásárlása és fogyasztása során, illetve hogy mennyire informáltak a fogyasztók a tojással kapcsolatban. Ennek felméréséhez egy online megkérdezést végeztünk, melynek során 729 értékelhető kérdőívet gyűjtöttünk be. A válaszadók 99%-a alkalmanként vagy rendszeren fogyaszt tojást, míg 79,1%-a meg is vásárolja azt.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a hazai fogyasztók a tojás frissességét és annak sérülésmentességét tartják a legfontosabbnak, míg az olyan tényezők, mint a védjegy, a kilogrammonkénti ár vagy a tojás színe kevésbé befolyásolják a választásukat.
Jelen tanulmányban csak a vásárlás és a fogyasztás során befolyásoló tényezők fontossága, valamint az ezekkel kapcsolatos vélemények kerültek bemutatásra. A rendelkezésünkre álló adatbázis alapján a hazai étkezési tojás fogyasztással és vásárlással kapcsolatos összefüggések alaposabb feltárására további vizsgálatok szükségesek.

DOI: 10.20494/TM/1/1-2/19

Táplálkozásmarketing. 2014. 1 (1-2) 133-138.

19_Molnár Sz. – Szőllősi L._Az étkezési tojás fogyasztási szokásainak főbb jellemzői Magyarországon

17. A cukrászipari termékek fogyasztási szokásainak főbb jellemzői Magyarországon

Ladányi, Krisztina – Szőllősi, László

A tanulmány középpontjában a kézműves cukrászipari termékek fogyasztási és vásárlási szokásai állnak. A téma aktualitását adja, hogy a hazai kézműves cukrásziparban az elmúlt évtizedekben számos változás ment végbe, az ágazat belső problémákkal küzd, továbbá a megváltozott fogyasztói szokásokra is próbál reagálni, valamint a különleges magyar cukrász ágazatot – a rendelkezésre álló szakirodalmak szerint – még nem vizsgálták korábban.
Célkitűzésünk megvizsgálni a megváltozott fogyasztói szokásokat és azt befolyásoló tényezőket Magyarországon. Primer kutatási módszerként a megkérdezés személyes és online formáját alkalmaztuk. Előbbi jelenleg is folyamatban van, ezért ebben a tanulmányban csak az internetes kérdőívek (n=468) eredményeit értékeltük ki.
Vizsgálataink alapján kijelenthetjük, hogy a megkérdezettek többsége fogyaszt és vásárol is cukrászipari termékeket. Legtöbben a minőségi termékeket keresik és ennek érdekében akár több pénzt is hajlandóak áldozni. A fogyasztók leginkább cukrászdákban szerzik be a termékeket és a kikapcsolódás, feltöltődés, valamint a magasabb minőségű termékek beszerzése érdekében látogatják ezeket az üzleteket. A megváltozott fogyasztási szokásoknak köszönhetően a könnyedebb, természetes alapanyagú termékek a leggyakrabban keresettek.

DOI: 10.20494/TM/1/1-2/17

Táplálkozásmarketing. 2014. 1 (1-2) 119-123.

17_Ladányi K. – Szőllősi L._A cukrászipari termékek fogyasztási szokásainak főbb jellemzői Magyarországon

16. Foglalkoztatók és foglalkoztatottak a hazai zöldség-gyümölcs feldolgozóiparban

Kurmai, Viktória

A KSH adatbázisok elemzése alapján elmondható, hogy az élelmiszeripar a feldolgozóipari ágazatink közül a foglalkoztatás területén bír a legnagyobb jelentőséggel. A zöldség-gyümölcs feldolgozóiparban dolgozók száma az ezredforduló óta drasztikusan csökken, miközben egyre növekszik a szellemi és részmunkaidős foglalkoztatásúak aránya. A vizsgált alágazat két szakágazattal kapcsolatban kiemelkedően magas mutatókkal rendelkezik az egy alkalmazottra jutó termelési értéke alapján. A zöldség-gyümölcs feldolgozóipari vállalkozások száma nagyságrendekkel nem változott, azonban a kis és középvállalkozások előtérbe kerültek.

DOI: 10.20494/TM/1/1-2/16

Táplálkozásmarketing. 2014. 1 (1-2) 115-118.

16_Kurmai V._Foglalkoztatók és foglalkoztatottak a hazai zöldség-gyümölcs feldolgozóiparban

14. A probiotikus joghurtok marketingkommunikációs lehetőségei

Horváthné Szigedi, Katalin – Torma, Dorisz – Böröndi-Fülöp, Nikoletta – Szendrő, Katalin – Szigeti, Orsolya – Szente, Viktória

A kutatócsoport 1000 fős reprezentatív minta és 16 főt magába foglaló fókuszcsoportos interjú alapján azt a következtetést vonta le a probiotikus joghurtokkal kapcsolatban, hogy a piac e termék szempontjából nem telített. A fogyasztók igénylik és keresik ezt a termékkategóriát, de a termékkel kapcsolatos egészségvédő tulajdonságokat megfelelően kell kommunikálni. Szem előtt kell tartani az egyes célcsoportoknak szánt áru csomagolását, termékinformációit, feléjük irányuló kommunikáció differenciált alkalmazását, de mindenekelőtt a közérthetőséget mind a közölni kívánt termékelőnyökkel, mind az egészségvédő tulajdonságot bemutató tudományos nyelvezetű kutatások esetében.

DOI: 10.20494/TM/1/1-2/14

Táplálkozásmarketing. 2014. 1 (1-2) 103-107.

14_Horváthné Szigedi K. – Torma D. – Böröndi-Fülöp N. – Szendrő K. – Szigeti O. – Szente V._A probiotikus joghurtok marketingkommunikációs lehetőségei

13. A reklámok hatása a gyermekek vásárlási szokásaira

Gál, Tímea – Hankó, Fruzsina

Összefoglalva megállapítható, hogy a reklám részese az életünknek, a mindennapjainknak, ha akarjuk, ha nem, szinte lehetetlen elkerülni. A reklámoknak a gyermekek vannak a leginkább kitéve, minél kisebbek, annál inkább célpontjaivá válnak. A reklámoknak számos káros hatása lehet a szellemi és a fizikai fejlődésükre egyaránt, emellett a vásárlási szokásaikat is nagymértékben befolyásolja, ezért nagyon fontos, hogy a szülők odafigyeljenek arra, hogyan töltik szabadidejüket és a tévézés minőségi időtöltéssé váljon számukra. A legjobb az lenne, ha minden szülő részt venne gyermeke szabadidejének megszervezésében, hogy azt hasznos programokkal, játékokkal, sporttal töltse. Ez persze nem egyenlő azzal, hogy a gyermek nem nézhet televíziót, hiszen ez elkerülhetetlen, csupán csökkenteni kell azt az időt, amit a tévé előtt tölt, s lehetőleg megválogatni a műsorokat, amelyeket néz. Ugyanis kis mennyiségben a televízió és reklámok is akár hasznosnak is lehetnek számukra, ha megértik és tudatosan nézik.

DOI: 10.20494/TM/1/1-2/13

Táplálkozásmarketing. 2014. 1 (1-2) 97-101.

13_Gál T. – Hankó F._A reklámok hatása a gyermekek vásárlási szokásaira