1. A fenntartható fogyasztás iránt elkötelezett fogyasztói csoport, a LOHAS szegmens jellemzői

Szakály, Zoltán – Pető, Károly – Popp, József – Jasák, Helga

Összefoglalásként megállapítható, hogy a LOHAS fogyasztók sajátos értékítélete számos területen új helyzetet eredményez, ami az ágazati szereplőket és a marketingszakembereket egyaránt kihívás elé állítja. A szegmens valódi jelentősége azonban nem ebben rejlik, ugyanis nem hunyhatunk szemet a bevezetésben nevesített környezeti
és társadalmi problémák felett. Így a LOHAS fogyasztói csoport gazdasági jelentősége mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy belső értékeik és szemléletmódjuk egy egészségesebb társadalmat és egy tisztább, élhetőbb környezet helyeznek kilátásba. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy méltán kelthet érdeklődést az, hogy mekkora az arányuk a magyar társadalomban, illetve mi jellemzi vásárlási döntéseiket.

DOI: 10.20494/TM/2/1/1

Táplálkozásmarketing. 2015. 2 (1) 3-9.

01_Szakály Z. – Pető K. – Jasák H._A fenntartható fogyasztás iránt elkötelezett fogyasztói csoport, a LOHAS szegmens jellemzői_final

2. A LOHAS szegmens mérete és jellemzői Magyarországon

Szakály, Zoltán – Pető, Károly – Popp, József – Jasák, Helga

Az 1990-es évekig a marketing fókuszában azok a cserefolyamatok álltak, amelyekben a hatalom birtokosa a termelő volt. Az erőforrások korlátozottságának és a környezeti kihívásoknak a felismerésével, a harmadik évezred elején olyan globális kérdések foglalkoztatják a marketing szakembereket, mint a fenntartható fejlődés és a fenntartható
fogyasztás. Kutatásunk célja a fenntartható értékrend szerinti életstílus elemzésével meghatározni a magyarországi LOHAS fogyasztói csoport nagyságát, melyet három lépésben valósítottunk meg. Elsőként a fenntartható értékrend hazai megjelenését vizsgáltuk faktorelemzés segítségével. Ezt követően elvégeztük a magyar fogyasztók értékrend alapú életstílus szegmentációját k-means klaszterezési eljárás segítségével, végül pedig további szegmentációval megbecsültük a LOHAS értékek iránt legelkötelezettebb fogyasztói csoport nagyságát. Célkitűzésünk volt továbbá, hogy eredményeinket összehasonlítsuk Rácz (2013) azonos módszertannal végzett tudományos munkájának legfontosabb megállapításaival. A kutatás célkitűzéseinek megvalósítására egy 1000 fős országos reprezentatív kérdőíves megkérdezést indítottunk 2013 szeptemberében Magyarországon. Az értékorientált életstílus kutatás során 25 életstílus-állítást fogalmaztunk meg. A 25 állítás 5 tényező mentén került kialakításra, amelyek a következők voltak: környezettudatos értékek, egészségtudatos értékek, etikus értékek, autentikus értékek, individualista értékek. Eredményeink szerint a magyar fogyasztók értékrendjében jelen vannak a fenntarthatóság irányába mutató jellemzők, és azok hat értékkategóriába különülnek el: individualista értékek, autentikus értékek, környezettudatos értékek, etikus kompetenciaértékek, egészségtudatos értékek, etikus vállalati értékek. Az értékdimenziók közül az autentikus értékek, az egészség- és környezettudatosság, valamint az etikus vállalati magatartás meghatározó jelentőségűek a magyar lakosság számára. A fenntartható értékrend mentén öt értékalapú szegmentumot tudtunk elkülöníteni, ezek név szerint az Idősödő közömbösek (16,4%), a Fiatal trendkövetők (32,1%), a Fiatal környezettudatosak (18,6%), az Etikus hagyománytisztelők (22,6%) és a Csalódott pesszimisták (10,3%). A legnagyobb klaszter, a Fiatal trendkövetők csoportja körvonalazza leginkább a LOHAS fogyasztók életstílusának jellemzőit. A szegmens azonban nem tekinthető teljes egészében a LOHAS értékek iránt elkötelezett fogyasztói csoportnak. A legnagyobb heterogenitást az etikus kompetenciaértékek mentén mutatják a Fiatal trendkövetők, ezért szükségesnek tartottuk a csoport további szegmentálását a legelkötelezettebb LOHAS fogyasztók arányának meghatározása érdekében. Az etikus kompetencia- jellemzőket leginkább felülértékelő harmadik alklaszter feleltethető meg a magyar LOHAS fogyasztói csoportnak. Eredményeink alapján arányuk 8,7% a magyar lakosságon belül, amely lényegében megegyezik Rácz (2013) megközelítően 8,0%-os csoportméretével.

DOI: 10.20494/TM/2/1/2

Táplálkozásmarketing. 2015. 2 (1) 11-30.

 02_Szakály Z. – Pető K. – Jasák H._A LOHAS szegmens mérete és jellemzői Magyarországon_final

3. Meggymag kivonat – egy új termék a funkcionális élelmiszerek piacán?

Papp-Bata, Ágnes – Csiki, Zoltán – Tósaki, Árpád – Szakály, Zoltán

Összességében Magyarország a komparatív mezőgazdasági és élelmiszeripari előnyei révén hatékony szerepet tölthetne be a funkcionális élelmiszerek kifejlesztésében, termelésében, hazai és külföldi forgalmazásában. A valódi piacképes fejlesztések, így a meggymag kivonat új generációs hungarikumként való bevezetése hazánk számára követő helyett, piacot alakító pozíciót biztosíthatna.

DOI: 10.20494/TM/2/1/3

Táplálkozásmarketing. 2015. 2 (1) 31-34.

03_Papp-Bata Á. – Csiki Z. – Tósaki Á. – Szakály Z._Meggymag kivonat – Egy új termék a funkcionális élelmiszerek piacán_final

4. A méltányos kereskedelem mozgalmának áttekintő bemutatása

Tóth, Eszter

A méltányos kereskedelem áttekintő ismertetése után belátható, hogy a tudatos fogyasztónak egyre több eszköz áll rendelkezésére, ahhoz, hogy érvényre juttassa etikai meggyőződését. A kritikus hangok ellenére a fair trade termékek növekvő népszerűségnek örvendenek, ami tükrözi a 21. századi vásárlók felelősségvállalási hajlandóságát.
A jövőben érdekes kutatási téma lehet a méltányos kereskedelem magyarországi trendjeinek vizsgálata, összehasonlítva a nemzetközi és Európán belüli tendenciákkal, különös tekintettel a fogyasztói szokásokra.

DOI: 10.20494/TM/2/1/4

Táplálkozásmarketing. 2015. 2 (1) 35-43.

04_Tóth E._A méltányos kereskedelem mozgalmának áttekintő bemutatása_final

6. Neuromarketing – A fogyasztói magatartás vizsgálatának új lehetőségei

Polereczki, Zsolt

A neuromarketing napjainkban egyre több lehetőséget biztosít a fogyasztói döntéshozatal megismerésére, valamint a döntések mögött húzódó motívumok/érzelmek feltárására. Az agykutatás eszközei korábban nem ismert összefüggésekre világítanak rá, amelyeket a marketing szakemberek jól hasznosíthatnak a stratégiai tervezés, termékfejlesztés, kommunikációs stratégia kialakítása és az árazás során. Emellett ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy a jelenleg használatban lévő kutatási módszerek és eszközök nem tekintenek vissza jelentős múltra, ezért az eredmények gyakorlati felhasználhatósága még korlátozott. Emellett a tudományterület vizsgálati módszertanának folyamatos fejlesztése szükséges a megbízható, gyakorlatban is alkalmazható eredmények érdekében. Dilemmaként merül fel a kutatási eszközök alkalmazhatóságának határa. Jelenleg a szemkamerával, az EEG-vel, a különböző fizikai reakciókat mérő eszközökkel, illetve ezek kombinációival elvégzett kutatások alkalmazása megalapozottnak
tekinthető. Ennek nyomán az ilyen jellegű vizsgálatokat már egyes piackutató cégek szolgáltatásként ki is dolgozták.
A klasszikus agykutatási eszközök eredményei, valamint a fogyasztói reakciók közötti párhuzamok egyértelmű meghatározása ugyanakkor számos alapkutatási feladat megoldását igényli. Ilyenek lehetnek például a színek, formák, térszerkezet, ízek, illatok és szagok, hangok, zörejek és zenék, tapintás és állag hatásvizsgálata a fogyasztó értékítéletére.

DOI: 10.20494/TM/2/1/6

Táplálkozásmarketing. 2015. 2 (1) 51-57.

06_Polereczki Zs._Neuromarketing – A fogyasztói magatartás vizsgálatának új lehetőségei_final