1. A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának fogyasztói megítélése

Kovács, Ildikó – Lehota, József – Komáromi, Nándor

Kutatómunkánk során átfogó piackutatást végeztünk a vállalatok fenntartható fejlődés érdekében tett lépéseinek fogyasztói megítéléséről. Célunk a hazai lakosság fenntartható fogyasztás előmozdítását segítő vállalati kezdeményezésekkel összefüggő ismereteinek, attitűdjeinek és preferenciáinak részletes feltárása volt. Eredményeink szerint a fogyasztói igények között, a fenntarthatósághoz való hozzájárulás iránti elkötelezettség és a termelők fenntartható működésének figyelembe vétele, valamint az etikus terméktulajdonságok iránti igények erősödése is megjelenik. A kutatásunkban bemutatott fogyasztói csoportokban a fenntartható fogyasztással kapcsolatos pozitív fogyasztói attitűdök és a felelős vállalati magatartás fogyasztói döntésekben való megjelenése igazolhatók. Az eredményekből levonható következtetések irányt mutathatnak az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalatok számára a fenntarthatóság iránt elkötelezett fogyasztói csoportok jellemzőinek megismeréséhez, amelyben megjelenik a vállalatok fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseinek megítélése, valamint az ehhez kapcsolódó információk követése.

DOI: 10.20494/TM/2/2/1

Táplálkozásmarketing. 2015. 2 (2) 3-14.

 01_Kovács et al._A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának fogyasztói megítélése

2. A CSR ismertsége és megjelenése a fogyasztói döntésekben

Csapóné Riskó, Tünde – Péntek, Ádám – Wiwczaroski, Troy

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) igen gyakori téma napjainkban mind hazai, mind nemzetközi szinten. A profitmaximalizálás természetes a vállalatok számára, de gazdasági tevékenységük végzése közben nem lenne szabad elfelejtkezniük tevékenységük velejáró társadalmi és környezeti hatásairól sem. Ki kell itt még emelnünk a napjainkban szintén gyakran szóba kerülő fenntarthatóság kérdését is. A vállalatoknak is felelőssége a Föld, természeti erőforrásaink és a jövő generációk sorsa. Sok vállalatban belső indíttatásra ki is alakult ez a fajta felelősségérzet és példaértékű CSR, illetve fenntarthatósági lépéseket tesz. Napjainkban már a társadalom részéről is erős nyomás nehezedik, komoly elvárás fogalmazódik meg a vállalatok irányába a felelős működés iránt. Ennek a hatásnak is köszönhető a felelősen működő vállalatok számának gyarapodása.
De mit is értünk CSR alatt? Milyen tevékenységek, lépések sorolhatók ide? Milyen indíttatásból dolgoznak ki a vállalatok CSR stratégiát, CSR programokat, készítenek CSR vagy fenntarthatósági jelentéseket? Mi húzódhat meg a háttérben? Számos tanulmány foglalkozik a CSR motivációival, melyek között a vállalat megítélése, imidzse, „bennünket fognak preferálni a fogyasztók” is igen gyakran megjelenik. Értékelik-e azonban a vállalatok CSR lépéseit a fogyasztók? Számos kutató arra az eredményre jutott, hogy nem. Általában véve igen fontos elvárás részükről a felelős üzleti magatartás, de amikor ténylegesen döntenek egy termék megvásárlásáról, ez a szempont igencsak hátra rangsorolódik.
Tanulmányunk célja számba venni, hogy a megkérdezett magyar fogyasztók mit tudnak a CSR-ről, mivel azonosítják a CSR-t, milyen információk alapján hozzák meg fogyasztói döntésüket, és összefüggéseket keresni a kapott eredmények és a minta demográfiai változói között. Mindezt primer kutatásunk eredményei alapján tesszük meg. Kutatási eredményeink összhangban vannak a CSR általános értelmezésével. Csaknem az összes felsorolt alternatívát a CSR fogalomköréhez társították a megkérdezett fogyasztók. A legmagasabb átlagértéket a „munkahelyteremtés, foglalkoztatás” alternatíva kapta, ami jelzi ezen tevékenység kiemelt jelentőségét. A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők vonatkozásában kutatási eredményeink az „ár” és az „ár-érték arány” elsődlegességét támasztották alá. Ezen kutatási eredményünk összhangban áll számos kutatási eredménnyel, miszerint a fogyasztók számára csak elvben fontos a termék gyártója és annak felelős üzleti magatartása, a tényleges fogyasztói döntésekben sajnos már nem jelenik meg ez az elvárás.

DOI: 10.20494/TM/2/2/2

Táplálkozásmarketing. 2015. 2 (2) 15-27.

 02_Csapóné Riskó et al._A CSR ismertsége és megjelenése a fogyasztói döntésekben

3. Fogyasztói ellenállásra való affinitás a magyar fogyasztók körében

Jakopánecz, Eszter

A fogyasztói ellenállás a fogyasztók piaci elemeket elutasító reakciója. Kialakulásáért a bizonytalanság, félelem, ismerethiány, illetve a hosszú távú becslési korlátok miatt kialakuló negatív érzelmek felelősek elsősorban. A szakirodalom egyértelműen a fogyasztói ellenállás jelenségének növekvő szerepére, súlyára hívja fel a figyelmet. Piaci példák sora mutatja, hogy jelentős veszteségeket okozhat a fogyasztók elutasító, szembenálló magatartása, ezért vállalatgazdálkodástani és marketing szempontból sem lehet kikerülni, hogy foglalkozzunk e témával. A bemutatott tipológiai rendszer szerint az élelmiszeripar különösen érintett a fogyasztói ellenállás kérdésében – rövid és hosszú távon érvényesülő kérdések és problémák mentén egyaránt.
A tanulmányban bemutatott, 1516 fő részvételével, reprezentatív mintán végzett online kutatás hiánypótló a hazai szakmában abban az értelemben, hogy átfogó képet ad a magyar felnőtt lakosság fogyasztói ellenállásra való affinitásáról. Ennek keretében vizsgáltam a lakosság fogyasztói ellenállással kapcsolatos általános beállítottságát, valamilyen felháborodás esetén az elképzelhető reakcióit. A megkérdezés konkrét piacokkal kapcsolatos érintettséget is mért, mégpedig 11 különböző, potenciálisan fogyasztói ellenállást kiváltó eset kapcsán. Ezek több iparágat érintenek: energiaszektor, egészségügy, élelmiszeripar, mezőgazdaság, divatipar, szórakoztató ipar, szépségipar.
Az eredmények arra mutatnak rá, hogy aktív ellenállásra a felnőtt fogyasztók viszonylag szűk rétege, 15,2%-a mutat erős affinitást. Ez a csoport viszonylag jól lehatárolható demográfiai karakterrel jellemezhető. Emellett azonosítottam egy passzív módon reagáló, azonban optimista csoportot, amely a nemvásárlás és a negatív szájreklám eszközeire mutat erős affinitást. Figyelemre méltó azonban, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége (98%) reagálna valamilyen módon egy esetleges felháborodást követően.
A piaci példák vizsgálata szerint a megkérdezettek rendkívül eltérő körben és mértékben érintettek az egyes kérdések kapcsán, változatos fogyasztói rétegeket érintve. Figyelemreméltó, hogy a vizsgált piacok között a legnagyobb szintű elutasítást egy élelmiszeripari téma, a génmódosított élelmiszerek váltják ki a megkérdezettekből. Ahhoz, hogy e piacok megítéléséről mélyebb ismereteink legyenek, további kutatások szükségesek, amelyek során konkrét piaci esetekre fókuszáló vizsgálatot is célszerű végezni.

DOI: 10.20494/TM/2/2/3

Táplálkozásmarketing. 2015. 2 (2) 29-45.

 03_Jakopánecz_Fogyasztói ellenállásra való affinitás a magyar fogyasztók körében

4. Reklámozás, szlogen és szuperhősök – A gyermekek meggyőzésének eszközei

Barta, Bianka – Szűcs, Róbert Sándor

A gyermek- és fiatalkorúak korcsoportja kiemelt jelentőséggel bíró szegmens a piaci szereplők számára, mivel nem csupán önálló vásárlóként, szüleik tanácsadóiként és befolyásolóiként vannak jelen a piacon, hanem ők jelentik a jövő vásárlóit is. Éppen ezért a legtöbb vállalat ezt a korosztályt helyezi tevékenységének középpontjába. Fiatal koruk miatt rendkívül hiszékenyek, befolyásolhatóak, mindemellett saját, kiforrott értékrenddel még nem rendelkeznek. Ezt kihasználva a vállalatok saját igényeik szerint formálhatják értékrendjüket, vásárlási- és fogyasztási szokásaikat. Kiváló segítséget nyújt a célok elérésében a technikai eszközök (televízió, okostelefon, táblagép, számítógép, stb.) intenzív használata, ebből következően a marketingingerekkel való találkozás növekvő gyakorisága.
Napjaink felgyorsult technológiai fejlődése következtében a gyermekeket egyre inkább az új eszközök (például értéknövelt sales promotion ajándékok) segítségével lehet elérni. Az új eszközök mellett a klasszikusnak nevezhető televízió is kiemelt szerepet játszik az életükben. A televíziós reklámok több szempontból is alkalmasak a márkaépítésre, hiszen egyszerre több érzékszervre is hatást gyakorolnak. Így fordulhat elő, hogy az egy időben észlelt színek, szignálok és képek (mesefigurák) együttesen magasabb emocionális hatást, asszociációkat váltanak ki. Az emlékezeti arány magas a gyermekek esetében, különösen abban az esetben, ha az aktivitást egy-egy emblematikus figura, karakter segíti. A vállalatok ezt a tényt szem előtt tartva előszeretettel alkalmazzák a brand licensing módszerét, mely marketingaktivitás sikere vitathatatlan. A módszer a vállalatok számára relatíve alacsony költségvonzattal bír, másrészt bevetésével a gyermekek könnyebben tudnak azonosulni a márkával – magukénak érzik azt. A vállalatoknak azonban nem elég egy karaktert kitalálni, fontos a jó pozícionálás is, illetve az, hogy a választott figura könnyen be tudja fészkelni magát a potenciális fogyasztók (gyermekek) fejébe. Ennek következtében az érzelmi kötődés kialakulása kézenfekvő. A sikeresség eléréséhez pontosan ismerni szükséges a célcsoportra jellemző aktuális trendeket (kedvenc mesefigurák, szuperhősök, népszerű rajzfilmek, stb.). Mindemellett a szlogenekre kiterjedő vizsgálatunk kiválóan bizonyítja, hogy egy jól felépített marketingkommunikációs kampány eredményeképpen a vállalatok képesek a gyermekek fejében elhelyezni a termékeik szlogenét, magát a márkát, a márkához kapcsolódó mesefigurát és annak színvilágát is.

DOI: 10.20494/TM/2/2/4

Táplálkozásmarketing. 2015. 2 (2) 47-57.

 04_Barta – Szűcs_Reklámozás, szlogen és szuperhősök – A gyermekek meggyőzésének eszközei

5. Kézműves csokoládéfogyasztás főbb jellemzői Hajdú-Bihar megyében

Karnai, Laura – Szűcs, István

Felgyorsult világunkban a nemzetközi kereskedelem révén globális márkák jelentek meg. Az ilyen jellegű termékek fogyasztói megítélése SINI (2000) és POPOVICS és GYENGE (2005) szerint is rohamosan romlik, s helyettük előtérbe kerül a speciális jellegű termékek preferálása. A csokoládéfogyasztás, s ezen belül is a kézműves csokoládék megítélése az elmúlt években pozitív irányba mozdult el. Egyre többen figyelnek egészségükre, s ennek érdekében igyekeznek minőségi alapanyagból készült termékeket fogyasztani, akár magasabb fogyasztói ár fejében is. Nemzetközi kutatások igazolták, hogy a jó minőségű csokoládé kis mennyiségben az egészségre jótékony hatású, fogyasztása testre és lélekre is pozitív hatással van. Nem csak boldogságot okoz, hanem segít az ember mentális és idegrendszeri épségének megőrzésében is (SOMERFELD, 1996; GODMAN, 2015).
A tanulmány célja megvizsgálni a Hajdú-Bihar megyében élők kézműves csokoládé fogyasztási és vásárlási magatartását és meghatározni, hogy mely tényezők mennyire befolyásolják a régió fogyasztói számára a döntést. Ennek felmérése érdekében online és személyes megkérdezést hajtottunk végre véletlen mintavétel alapján. Az értékelhető kérdőívek száma 348, amelynek 59%-a online formában került kitöltésre.
Az eredmények kiértékelését követően összességében megállapítható, hogy a Hajdú-Bihar megyei kézműves édességek fogyasztása jelentős (58,4%). A kézműves termékek esetében elsődlegesen az ét- és tejcsokoládé fogyasztása a mérvadó, a fehércsokoládéé a többihez képest csekély mértékűnek mondható. A felmérésből jól látszik, hogy a megkérdezettek odafigyelnek arra, hogy milyen terméket vásárolnak, hiszen vásárlásukat elsődlegesen az íz és a minőség befolyásolja, s csak ezt követi az ár és a márka figyelembe vétele.
Jelen tanulmány csak a kézműves csokoládéfogyasztás és -vásárlás között fennálló kapcsolatok csekély részét mutatja be, ezért a Hajdú-Bihar megyei kézműves édességek fogyasztásának alaposabb megismeréséhez további vizsgálatok szükségesek.

DOI: 10.20494/TM/2/2/5

Táplálkozásmarketing. 2015. 2 (2) 59-66.

 05_Karnai – Szűcs_Kézműves csokoládéfogyasztás legfőbb jellemzői Hajdú-Bihar megyében