6. A termékinformáció fogyasztói magatartást befolyásoló hatása az élelmiszervásárlás során

Soós, Gabriella

A fenti szakirodalmi áttekintés rámutatott arra, hogy fogyasztók a vásárlást megelőzően, annak folyamán és azt követően is számtalan információval találkoznak, melyek befolyásolják magatartásukat. Az élelmiszeripar és -kereskedelem, a kormányzat szereplőinek közös feladata a fogyasztók korrekt, érthető, informatív támogatása, amellyel a vásárlók a saját adottságaiknak legmegfelelőbb termékeket tudják kiválasztani és fogyasztani. Az alkalmazott termékszerkezet visszahat az egészségi állapotukra és körforgásszerűen befolyásolja további magatartásukat.
A fogyasztók vizsgálata sok területet érint. A demográfiai és földrajzi tényezők mellett fontos a személyiségjegyek minél behatóbb tanulmányozása annak érdekében, hogy a célpiac információkkal szembeni reakcióját megérthessük. A könnyebben kategorizálható tulajdonságok, mint például a végzettség, foglalkozás mellett fontos a tudásszint és az esetleges hiedelmek meghatározása, amely alapvetően befolyásolja az információkeresés és -feldolgozás folyamatát. A használt információforrások szegmentumonként különböznek, így ezt mindig termékspecifikusan és célcsoportonként kell meghatározni.
A megfelelő információk biztosításához a termékcímke fontos eszközt jelent, melyet egyrészt törvényi előírások határoznak meg, másrészt a marketing funkcióknak is érvényre kell jutniuk ezek tervezésekor. Az egyszerűen megfogalmazott, érthető, hihető információk pozitívan hatnak a fogyasztóra, míg a bonyolult, érthetetlen, vagy túl sok információ a vásárlás elutasítását vonhatja maga után.

DOI: 10.20494/TM/3/1/6

Táplálkozásmarketing. 2016. 3 (1) 73-83.

 06_Soós G._A termékinformáció fogyasztói magatartást befolyásoló hatása az élelmiszervásárlás során

5. Az organikuscímke-hatás a marketing irodalomban: imázstranszfer, halo-hatás és jelzés

Kiss, Marietta – Kontor, Enikő – Kun, András István

Áttekintve az organikuscímke-hatás releváns marketing irodalmát megállapíthatjuk, hogy az imázstranszfer és a halo-hatás teszi ki az organikuscímke-hatást magyarázó publikációk döntő többségét, míg a jelzési irodalom mennyiségét tekintve (egyelőre) marginális. Ennek egyik oka lehet a szerzők szerint, hogy a jelzési modellek alkalmazása egyszerre igényli a marketing ismereteket és a közgazdaságtan módszereiben való jártasságot, ami mind a lehetséges szerzők számát korlátozhatja, mind a befogadó folyóiratokét. Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a jelzési irodalom területén is születtek jelentős eredmények, tehát érdemes lenne ezt a kutatási vonalat a jövőben erősíteni.
Feltűnő továbbá, hogy a feldolgozott tanulmányok egy részében az imázstranszfer és a halo-hatás koncepciói keverednek, több esetben szinonimaként használják azokat,
holott jól elkülöníthetők egymástól, definícióik a szakirodalomban ismertek. Ez megnehezítheti a témában született eredmények értékelését és összevetését.
Megállapítható továbbá, hogy maga az organikuscímke-hatás jelensége számos alkalommal, számos termékfajta és terméktulajdonság esetében megerősítést nyert; létezéséhez mára kétség nem fér. Ami továbbra sem tisztázott kellő mértékben, és amire cikkünkben mi is felhívtuk a figyelmet, az a jelenség vizsgálatának és magyarázatának elméleti kerete. A bemutatott három magyarázóelv (transzferhatás, halo-hatás, jelzés) külön-külön és egymás mellett is megállhatja a helyét, azonban a szerzők hiányolják a lehetséges magyarázatok alkalmazhatóságának vizsgálatát a szakirodalomból. Mint minden társadalmi-gazdasági jelenség esetében, nyilván az organikus címkék hatásainak esetében is igaz, hogy többféle modellel leírhatóak, elemezhetőek, de a konkrét szituációk paramétereitől függően ezek közül egyiknek vagy másiknak nagyobb a magyarázó ereje. Hasznos jövőbeli kutatási irány lehetne tehát az egyes modellek különböző feltételek közötti alkalmazhatóságának vizsgálata, esetleg kombinált modellek kidolgozása, melyek a komplex, valós szituációkat sikeresebben közelíthetnék meg.

DOI: 10.20494/TM/3/1/5

Táplálkozásmarketing. 2016. 3 (1) 61-71.

 05_Kiss M. – Kontor E. – Kun A. I._Az organikuscímke-hatás a marketing irodalomban – Imázstranszfer, haló-hatás és jelzés

4. A 2009. évi pénzügyi és gazdasági válság hatása az élelmiszer-kiskereskedelemre a fogyasztói bizalom tükrében – javuló trendek, ébredező fogyasztói bizalom

Kristóf, Erzsébet – Harangi-Rákos, Mónika

Az élelmiszer-kiskereskedelem volumene 2014-ig mennyiségben aggasztó mértékben csökkent, míg értékben folyamatos növekedés volt tapasztalható. A felhasznált Gfk és Nielsen adatok alapján látható, hogy az élelmiszer-kereskedelemben tevékenységet folytató vállalatok forgalmában, üzletszám-alakulásában, illetve forgalmi részesedésük változásaiban is megnyilvánulnak a válság által kialakult új szokások.
A növekvő Fogyasztói Bizalom Index és részindex adatok elemzése során kiderült, hogy mélypontként a 2009-es év tekinthető. A Match-Profi-Cora hálózat kivonulása 2012-ben ment végbe, egyértelműen a válság hatására hozott piaci lépésként. A 2013-as év FBI értékei alapot nyújtottak a 2014-es év pozitív változásaihoz. További kereskedelmi szereplő nem hagyta el a piacot 2008-2014 között. Forgalmát tekintve vezető helyen állt a TESCO, melyet a 2014. évi adatok alapján a CO-OP és a CBA követ a sorban. A 2015. évi komplex Fogyasztói Bizalom Index adatok kedvező irányt mutattak, habár az ACNielsen Piackutató Shopper Trends című felméréséből az derült ki, hogy a hazai vásárlók még mindig úgy érzik válságban van a gazdaság. A JANKUNÉ, STAUDER és GYÖRE (2012), valamint RAMPELL (2009) által prognosztizált trendek többsége reálisnak bizonyult, így például a kényelmi boltok szerepének növekedése vagy a hűségprogramok növekvő megjelenése. Nem várt trend az egészséges termékek fogyasztásával járó jó közérzet trendje, a magyar termékek vásárlásának trendje és a technológiai fejlődés nyújtotta trend.
Az időközben megjelenő új feltételek, szabályozások ugyancsak akadályt gördítettek a kereskedelmi szereplők elé (is). Ezeknek meg kellett felelni, ugyanakkor kitörési alternatívát is keresni kellett. A vasárnapi kereskedés tilalma szolgál erre leginkább példaként. Nem volt kérdés, hogy a vásárlóknak időre lesz szükségük ahhoz, hogy elfogadják az új szabályozást, erre azonban hamar új magatartásformát hoztak létre. Élelmiszerköltéseiket korábbi időpontra hozták. Erre a trendre alakított ki akciós struktúrát a Lidl, Spar és a Reál is.
A 2016-os év kilátásai bizakodásra adnak okot. Egyrészt az online kasszarendszer a kereskedelem „kifehérítését” segíti elő, másrészt a személyi jövedelemadó kulcsa 16%-ról 15%-ra mérséklődött, így a többletköltés realizálódhat az FMCG vásárlások során is.

DOI: 10.20494/TM/3/1/4

Táplálkozásmarketing. 2016. 3 (1) 47-59.

 04_Kristóf E. – Harangi-Rákos M._A 2009. évi pénzügyi és gazdasági válság hatása az élelmiszer-kiskereskedelemre a fogyasztói bizalom tükrében

2. Füstölt barramundi filé termékek hazai fogyasztói megítélésének vizsgálata

Szűcs, István – Tikász, Ildikó Edit – Karnai, Laura – Stündl, László

A tanulmány a barramundi halfajból készült füstölt halfilé funkcionális élelmiszer irányába történő fejlesztésével kapcsolatos termékkóstoltatással egybekötött primer kutatás – a terjedelmi korlátoknak köszönhetően – legfontosabb eredményeit mutatja be. A kutatás célja az volt, hogy információt nyújtson a célközönség, esetünkben a hipermarketekben vásárló fogyasztók: (1) egyes halfogyasztási szokásairól, (2) a tudatos halfogyasztáshoz kapcsolódó attitűdjeikről, (3) az elmúlt időszakban a hazai piacra bevezetett barramundi halfaj ismertségéről, az azzal kapcsolatos fogyasztói benyomásokról, (4) valamint a legújabb termékfejlesztés (pozitív élelmi hatású anyagokkal (pl. vitamin komplex, tökmagolaj, ginkóbiloba-kivonat, máriatövismag-olaj stb.) dúsított füstölt barramundi fogyasztói megítéléséről. Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy kedvezőek voltak a barramundival kapcsolatos fogyasztói benyomások, mivel a halfajt alapvetően szimpatikus megjelenésű, prémium kategóriás halként pozícionálták. A termékfejlesztés, azaz a füstölt barramundi filé mint funkcionális élelmiszer kedvező fogyasztói fogadtatásra lelt. A kifejlesztett termék potenciális célközönsége fogyasztott már korábban füstölt halat és meg volt elégedve a kóstolót követően az új termék ízvilágával. Fontos hangsúlyozni, hogy a megkérdezettek egyáltalán nem voltak tisztában azzal, hogy mit takar a „funkcionális élelmiszer” kifejezés, ugyanakkor az ilyen irányú termékfejlesztést helyeselték. Legszimpatikusabbnak a szív és a szem egészségét megőrző, betegségét megelőző funkcionális élelmiszer-komponenseket nevezték meg. A kutatás alapján elmondható, hogy a termékfejlesztés iránya jó, minden szempontból kielégíti a hazai célközönség halfogyasztással kapcsolatos szokásait, elvárásait és igényeit.

DOI: 10.20494/TM/3/1/2

Táplálkozásmarketing. 2016. 3 (1) 21-36.

 02_Szűcs I. – Tikász I. E. – Karnai L. – Stündl L._ Füstölt barramundi filé termékek hazai fogyasztói megítélésének vizsgálata

1. A háromfaktoros evési kérdőív alkalmazási lehetőségei a marketingkutatásban – Nem és generációk közötti eltérések

Keller, Veronika – Dernóczy-Polyák, Adrienn – Ercsey, Ida

Az elhízás a fejlett országokat érintő népbetegség. A túlsúly és az elhízás, mint rizikófaktor komoly anyagi terhet jelent egyéni, foglalkoztatói és állami szinten, mind a megelőzés, mind a kezelés fázisában. A nemzetközi és hazai szakirodalomban több kutatás foglalkozik az egészségmagatartás dimenzióinak vizsgálatával komplex megközelítésben, vagy egyes kiemelt területekre (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, testmozgás, élelmiszerfogyasztás) fókuszálva. Az élelmiszerfogyasztás vizsgálatához kifejlesztett tesztek közül a Háromfaktoros Evési Kérdőív (TFEQ 21 és 18) magyarországi adaptálása már megtörtént. A hazai és külföldi kutatók az eredeti 51 tételes skála és annak rövidített változata értelmében három evési stílust azonosítottak elhízott és normál testsúlyú célcsoportokra: (1) érzelmi evés, (2) kognitív korlátozás és (3) a kontrollálatlan evés.
A tanulmány célja egyrészt az evési magatartással kapcsolatos rövidített skála (TFEQ 16) hazai adaptálási lehetőségének bemutatása, másrészt a demográfiai ismérvekkel való kapcsolat feltárása. Az empirikus kutatás keretében 919 felnőtt egyént sikerült elérni, 45,2%-ban férfiakat, 54,8%-ban nőket. Életkor alapján a Baby Boom nemzedék tagjai 14,7%, az X és az Y generáció 42,5, 42,8% arányban képviselteti magát a mintában. Jelen kutatás eredménye alátámasztotta a szakirodalomban fellelhető faktorstruktúrát, azaz ugyanabban a felépítésben található meg, az érzelmi evés a kontrollálatlan evés és a kognitív korlátozás. A nőkre inkább jellemző mind az érzelmi evés és mind a kognitív korlátozás, mint a férfiakra. A tudatos korlátozás nélküli evés leginkább az Y generáció jellegzetessége.
A kutatás jövőbeli iránya a fogyasztók evési magatartása alapján történő szegmentálása, illetve a rájuk irányuló marketingprogramok kidolgozása.

DOI: 10.20494/TM/3/1/1

Táplálkozásmarketing. 2016. 3 (1) 3-20.

 01_Keller V. – Dernóczy-Polyák A. – Ercsey I._A háromfaktoros evési kérdőív alkalmazási lehetőségei a marketingkutatásban