1. A fenntartható értékrend vizsgálata a debreceni egyetemisták körében

Balsa-Budai, Nikolett - Szakály, Zoltán

Kutatásunk célja a fenntartható értékrend megjelenésének vizsgálata volt debreceni egyetemisták körében. Első lépésként célunk volt feltárni a LOHAS és a LOVOS fogyasztói csoportok értékeit és vizsgálni a két szegmens kapcsolatrendszerét. Ezt követően elemeztük az értékek megjelenését debreceni egyetemis­ták körében faktoranalízis segítségével. Majd k-means és hiearchikus klaszterezési eljárást alkalmazva az egyetemisták értékrendalapú életstílus-szegmentációját végeztük el mindkét szegmens esetében külön-külön.

Kutatásunk legfontosabb eredményeinek a következők tekinthetők. A LOHAS és LOVOS szegmens között bár több közös érték felfe­dezhető, azonban mégis két jól elkülöníthető csoportot alkotnak. A fenntarthatóság irányá­ba mutató, ezen belül is a LOHAS életstílus jellemzői megjelentek a debreceni egyetemis­ták értékrendjében is. Az Ambiciózus trendkö­vetők csoportja (mintasokaság 25,1%-a) nem tekinthető teljes egészében a LOHAS értékek iránt elkötelezett fogyasztói csoportnak, azon­ban a klaszter tagjai körvonalazzák leginkább a LOHAS fogyasztók életstílusának jellemzőit.

A LOVOS életstílus jellemzői szintén meg­jelentek a kutatás alapján a debreceni egye­temisták értékrendjében. A Tudatos egysze­rűsítők (a mintasokaság 34,6%-a) esetében tapasztalhatjuk a legnagyobb elköteleződést a LOVOS értékek irányában, náluk mindhárom, a szegmenssel kapcsolatban megfogalmazott értékcsoport jelen van.

DOI: 10.20494/TM/5/1/1

Táplálkozásmarketing. 2018. 5 (1) 3-20.

 01_Balsa-Budai – Szakály_A fenntartható értékrend vizsgálata a debreceni egyetemisták körében

2. Funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdvizsgálatok – Szakirodalmi áttekintés

Kiss, Marietta - Kontor, Enikő - Véha, Miklós - Szakály, Zoltán

A funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdökre vonatkozó kutatásokból kitűnik, hogy világszerte pozitív e termékek megítélé­se, a mértékben azonban vannak nemzetközi eltérések. Több kutatás is alátámasztotta, hogy a funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos atti­tűdök pozitív befolyással bírnak azok vásárlá­sára, fogyasztására. Abban, hogy mely attitűd­faktorok játszanak szerepet ebben, illetve ezek milyen összetételűek, vannak eltérések az egyes országok között, amelyek elsősorban a piacok eltérő fejlettségére vezethetők vissza. Azonban ha a fogyasztók kellő ideje ismerik e termé­keket, akkor a faktorstruktúra stabilizálódik, nagy nemzetközi hasonlóságot mutat, az elté­rések inkább az összetételben maradnak meg. Érdemes tehát a funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdök fejlődését folyamatosan figyelni (URALA és LÄCHTEENMÄKI, 2007).

A funkcionális termékek fogyasztásának, vásárlásának szinte az összes kutatás alapján messze a legfontosabb attitűdfaktora a ter­mékek fogyasztásából eredő haszon, ami azt jelzi, hogy a funkcionális élelmiszerek elfoga­dása erőteljes haszonelvű konnotációval jár (ANNUNZIATA és VECCHIO, 2011). Ezek az előnyök viszont erősen bizalmi vagy tapasz­talati jellegűek, így a fogyasztó a termék elfogyasztása előtt nem tudja megítélni azok meglétét, csupán az általa elérhető információkra támaszkodhat. A funkcionális élelmiszereket előállító vállalatoknak ezért marketingkommunikációs tevékenységük során ezen előnyöket kell elsősorban hangsúlyozniuk (SZAKÁLY és BERKE, 2004), azaz a funkcionális élelmiszerek fogyasztásából származó egészségügyi elő­nyöket (egészségmegőrzés, betegségek megelő­zése, egészségi állapot javítása), jó közérzetet, jó hangulatot, magas teljesítményt. Erre akár a címkézést is fel lehet használni, például egy speciális logó bevezetésével, mely egyértelmű­en (és hitelesen) jelzi a fogyasztók számára a terméktől elvárható előnyöket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tudományos megközelítés nehezen vagy egyáltalán nem értelmezhető a fogyasztók részéről (SZAKÁLY, KISS és JASÁK, 2014), így világosan, kevésbé tudományosan kell kommunikálni a terméktulajdonságokat, egyébként a fogyasztó bizonytalanná válik, ami a vásárlás elutasításához vezethet.

A fogyasztásból eredő előnyök mellett a funkcionális élelmiszerek társadalmi szükségessége is fontos tényező a legtöbb funkcionális termék elfogadásában. Ebben a kategóriában megjelenik a gyógyszerszerű (gyógyszerekkel megegyező) hatás, mely elvi szinten szintén hasznos hívószó lehet a marketingkommunikációs üzenetekben.

A funkcionális élelmiszerekkel szembeni bizalom szintén befolyásolja a fogyasztási haj­landóságot több élelmiszerkategória esetén. Ez a termékek egészségjavító státusza, illetve tudományos megalapozottságuk iránti attitű­döket jelenti. A fejletlenebb piacokon – mint Magyarország is – e faktor magába foglalja a termékek biztonságosságába vetett hitet is, je­lezve azt, hogy ahol a fogyasztók nem ismerik e termékeket, ott a funkcionális élelmiszerek észlelt kockázatai erőteljes korlátokat jelent­hetnek e termékek fogyasztása előtt. Így eze­ken a piacokon az üzenetek kulcsfontosságú szerepe az észlelt kockázatok csökkentése. A fejlettebb piacokon a magasabb szintű termék­ismeret miatt a biztonságosság már nem meg­határozó tényező a funkcionális élelmiszerek fogyasztásában.

A kutatások arra is rávilágítottak, hogy a funkcionális élelmiszerek nem tekinthetők egy homogén élelmiszerkategóriának, a fogyasz­tókat fogyasz­tókat eltérő okok vezérlik a különböző típusú termékek vásárlásakor, fogyasztásakor, így az attitűdfaktorok szerepe, fontossága élelmiszer­típusonként változhat. Így érdemes egy adott élelmiszerre vonatkozó attitűdöket vizsgálni, hiszen más kategóriába tartozó termékkel kap­csolatos tapasztalatokat nem lehet közvetlenül transzferálni.

Végezetül érdemes azt is megjegyezni, hogy a kutatások alapján a fogyasztók sem tekint­hetők egyetlen homogén csoportnak, az eltérő attitűd alapú szegmensekbe tartozó fogyasztók döntésében eltérő attitűdfaktorok játszanak fontos szerepet, éppen ezért szegmensenként eltérő marketingkommunikációs üzenetek le­hetnek hatásosak.

DOI: 10.20494/TM/5/1/2

Táplálkozásmarketing. 2018. 5 (1) 21-34.

  02_Kiss et al_A funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdvizsgálatok – szakirodalmi áttekintés

3. Milyen alapélelmiszert dúsítson a funkcionális élelmiszergyártó? – Egy tudományos vita magyarországi folytatása

Vonyó, Viola - Temesi, Ágoston

Kutatásunk alapját az a korábban szakiro­dalomban vitatott kérdés adta, miszerint az egészséges vagy az egészségtelen megítélésű alapélelmiszereket érdemes-e dúsítaniuk a funkcionális élelmiszergyártóknak. A legtöbb korábbi kutatás (POULSEN, 1999; BALASUB­RAMANIAN és COLE, 2002; VAN KLEEF, VAN TRIJP és LUNING, 2005; ARES és GAMBÁRO, 2007; KRUTULYTE, 2011; ANNUNZIATA és VECCHIO, 2011; SIEGRIST et al., 2015) arra az eredményre jutott, hogy az olyan élelmiszerek lehetnek a sikeres funkcionális termékek alap­élelmiszerei, amelyek önmagukban is egészsé­ges megítélésűek, mint például a joghurt, a reg­geliző pelyhek, a narancslé és a teljes kiőrlésű termékek.

Egyes szerzők szerint (BECH-LARSEN és GRUNERT, 2003; BENKOUIDER, 2005) vi­szont az egészséges megítélésű alapélelmisze­reket nem célravezető fejleszteni a funkcionális vonalon, mivel ezek önmagukban is egészséges megítélésűek, így a fogyasztók nem találták in­dokoltnak a mesterséges dúsítást.

A kutatás legfontosabb célkitűzése az volt, hogy megtudjuk, Magyarországon a fogyasz­tók körében mely termékek dúsítása lenne indokoltabb az élelmiszeripari vállalatok szá­mára. 2034 válaszadót elérő online fogyasz­tói megkérdezésünkben a korábbi kutatások módszertanára építettünk. A kérdőív részeként a conjoint-kártyák mintájára különböző mi­ni-koncepciókat hoztunk létre, melyek iránti vásárlási hajlandóságot vizsgáltuk.

A magyar vásárlók számára a kitöltők vá­laszai alapján POULSEN (1999) eredményei­vel megegyezően az „egészséges” élelmiszerek dúsítása általában a termék megítélését még jobbá teszi, viszont BECH-LARSEN és GRUNERT (2003) eredményeivel is egyetértünk, miszerint az egészségtelenebb termék esetében nagyobb változás érhető el a dúsítással az egészséges megítélésben. De ha a funkcionális élelmiszer­fejlesztő a terméke egészséges imázsával akarja azt értékesíteni, akkor mégis egészséges meg­ítélésű alapterméket érdemes fejlesztenie, mert az „egészségtelen” dúsításával létrejövő termék iránti vásárlási hajlandóság nem éri el a dúsítás nélküli egészségesnek tartott élelmiszerét.

DOI: 10.20494/TM/5/1/3

Táplálkozásmarketing. 2018. 5 (1) 35-48.

 03_Vonyó – Temesi_Milyen Alapélelmiszert dúsítson a funkcionális élelmiszergyártó

4. Az egészséges táplálkozás szerepe és jelentősége

Pfau, Christa - Müller, Anetta - Bács, Zoltán - Bácsné Bába, Éva

A gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a fizikai aktivitás növelése egy praktikus stratégia vala­mennyi korosztály számára, hogy megőrizzék egészségüket és a krónikus betegségek kocká­zatát csökkentsék. Az egészségfejlesztés terü­letén a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozási szokások kialakítása és megszilár­dítása a köznevelési intézményekben – ahol a gyerekek életmódjába beépülhet – hosszú tá­von eredményezhet egy egészségesebb felnö­vekvő generációt (HIDVÉGI és BÍRÓ, 2015).

A rendszeres sportolással, fizikai aktivi­tással az elhízás csökkenthető. Több hazai és nemzetközi kutatás bemutatja azt, hogy a heti többszöri rendszeres testmozgás vagy a fizi­kai aktivitás egészség-előnnyel jár, illetve a rendszeresen sportoló populációban kevesebb azoknak a száma, akik a BMI index alapján a túlsúlyos vagy az elhízott kategóriába tartoz­nak (DONNELLY et al., 2013; WIKLUND, 2016; HERPAINÉ et al., 2017). Ezért a né­pegészségügyi stratégiáknak, a beavatkozási területeknek az egészséges táplálkozáson túl a testmozgást ösztönző programok is nélkülöz­hetetlen elemei kell, hogy legyenek.

DOI: 10.20494/TM/5/1/4

Táplálkozásmarketing. 2018. 5 (1) 49-63.

 04_Pfau et al_Az egészséges táplálkozás szerepe és jelentősége

5. Lehetőségek és akadályok az egészséges élelmiszer-fogyasztás területén

Mihály, Nikolett - Rónai, Ramóna - Komáromi, Nándor - Lehota, József

Tanulmányunk központi feltevése volt, hogy Magyarországon az anyagi helyzet, a tuda­tosság szintje, valamint az „identitás” döntő módon befolyásolja azt, hogy ki vállalja az egészséges táplálkozáson alapuló életmódot. Az egészségtudatosság és a pénzügyi attitűd között is vélelmeztünk összefüggést, valamint az egészségtudatosság a viselkedési szándék és a normatív hiedelmek között is pozitív kapcso­latot feltételeztünk. Kutatásaink megerősítik: A tapasztalati attitűd, a viselkedési szándék és a környezetben észlelt normák szoros kap­csolatban vannak azzal, hogy egészségesen táplálkozik-e az egyén. Várakozásaink szerint azoknak a hölgyeknek határozza meg elsősor­ban a tudása és a tájékozottsága a táplálkozási szokásait, akik magasabb jövedelemmel ren­delkeznek. A kutatásunk igazolta: a jövedelem növekedésével, mind meghatározóbb szerep­hez jut a tájékozottság és a tudás. A jövedelem tehát sorsdöntő abból a szempontból, hogy képes-e valaki Magyarországon egészségesen táplálkozni – ez ugyanis sokkal drágább és idő­igényesebb, mint a rutinszerű, nem átgondolt étkezés. Akiknek a táplálkozási szokásait saját bevallása szerint az anyagi helyzete határozza meg leginkább (és nem a tájékozottság/tudás, vagy a márkahűség) – az átlag alatti jövedelem kategóriába esnek. Ez a csoport szorongóbb a pénzügyek területén, jellemző rájuk a költség­vetés tudatosság, és az akcióvadászat is.

DOI: 10.20494/TM/5/1/5

Táplálkozásmarketing. 2018. 5 (1) 65-76.

 05_Mihály et al_Lehetőségek és akadályok az egészséges élelmiszer-fogyasztás területén

6. Kenyér és péksütemény fogyasztási szokások a gluténmentes diétában

Csapóné Riskó, Tünde - Péntek, Ádám

A cöliákia egy krónikus autoimmun rendelle­nesség. Világszinten 100 emberből 1, Magyar­országon a népesség 1-2 százaléka érintett. Az egyedüli lehetőség a betegséggel való együtt­élésre az élethosszig tartó szigorú gluténmen­tes diéta. Ez a búza, rozs, árpa, zab szigorú kiiktatását jelenti az étrendből. Hazánkban és a világ nagy részén a kenyér alapvetően glutén tartalmú gabonákból készül. A kenyér, a sós és édes péksütemények központi helyet foglal­nak el a magyar étkezési kultúrában. A glutén­mentes piac világszinten folyamatosan bővül. Gluténmentes élelmiszerekből, így kenyerek­ből, péksüteményekből és liszt keverékekből is egyre nagyobb a kínálat. Ezek a kenyerek, pék­sütemények és lisztkeverékek azonban össze­tételükben, megjelenésükben, állagukban, él­vezeti értékükben különböznek hagyományos társaiktól. Primer kutatásunkkal gluténmentes diétát folytatók gluténmentes kenyér és péksü­temény vásárlási és fogyasztási szokásait mér­tük fel. A kérdőív válaszaiból megállapíthattuk, hogy a gluténmentes diétát folytató válaszadók reggelije szinte mindig tartalmaz kenyeret. A válaszadóink 51,3 százaléka többnyire vásárol­ja a kenyeret és 62,8 százalékuk szokott glutén­mentes péksüteményeket is vásárolni. Vásárlá­saik során a szakboltokat részesítik előnyben. Továbbá megismerhettük azt is, hogy a vá­laszadóink ²⁄₃-a lojális valamely gluténmentes kenyér márkájához, valamint több, mint ¾-a lojális kenyérliszt keverékéhez. Amíg a glutén­mentes kenyér választékot elfogadhatónak gondolják, addig a péksütemény választékot nem tartják elfogadhatónak. Az árakat mind a kenyerek, mind a péksütemények esetében magasnak vélik.

DOI: 10.20494/TM/5/1/6

Táplálkozásmarketing. 2018. 5 (1) 77-89.

 06_Csapóné Riskó – Péntek_Kenyér és péksütemény fogyasztási szokások a gluténmentes diétában