XIII. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencia

„Evés ésszel vagy ész nélkül. Stratégiák a fogyasztók táplálkozási magatartásának befolyásolására vállalati és közösségi szinten”

 

Jelentkezés időpontja: 2019. március 04. (hétfő) – 2019. április 12. (péntek)

Szervező
Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet

Együttműködő partnerek
MTA DAB Agrártudományi Szakbizottságának Agrár- és Élelmiszeripari Marketing Munkabizottsága
TÉT Platform Egyesület
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Poznań University of Life Sciences, Faculty of Economics and Social Sciences

Helyszín
Nagyerdei Stadion (VIP terem), 4032 Debrecen, Nagyerdei Park 12.

Időpont
2019. április 17. (szerda) 09:00 – 17:00

A rendezvény fővédnöke
Prof. Dr. Szilvássy Zoltán (a Debreceni Egyetem rektora)

Mottó
„A megőrzött egészség nagyobb kincs, mint a legyőzött betegség!” (Szabó Nikolett kutató)

 

A legtöbb fogyasztó számára a „természetes” és a „funkcionális” jelzők használata, vagyis az az üzenet, hogy az általuk megvásárolt termék „természetesen egészséges”, együtt jelent értéket. Ez az összefüggés szoros kapcsolatban áll a fenntartható élelmiszerfogyasztás trendjével, amely nem csak az egészséget, hanem a környezet védelmét is fontos szempontnak tekinti.

Napjaink fogyasztói személyre szabott termékelőnyöket keresnek, amit a technológia fejlődése hatékonyan támogat. Míg 2015-ben még „csak” 500 millió személy használt valamilyen egészséggel kapcsolatos alkalmazást, addig 2018-ban számítások szerint már több mint 1,5 milliárd személy töltött le valamilyen egészségügyi applikációt. Már ma is számos olyan készülék és alkalmazás érhető el, amelyek segítik a tudatosabb táplálkozást. Ilyen például az élelmiszerszkenner, amely képes kimutatni az élelmiszerekben található tápanyagokat és azok speciális összetevőit, vagy az okosvilla (HAPIfork), amely rezgéssel figyelmeztet arra, ha túl gyorsan eszünk. A Google a Novartisszal együttműködve olyan kontaktlencsét fejleszt, amely a könny összetétele alapján néhány másodpercenként ellenőrzi a vércukorszintet. A Deadline nevű alkalmazás még ennél is tovább megy, ugyanis arról tájékoztatja a pácienst, hogy jelenlegi szokásait folyatva hány évig élhet még. A példák, melyeket még sorolhatnánk, mind azt igazolják, hogy a technológia egyre magasabb szinten képes kiszolgálni a „személyre szabottság” iránti fogyasztói igényt.

Sokan vélekednek úgy, hogy a 21. század a viselkedésünk megváltoztatásának évszázada lesz. Ennek részeként változtatni fogunk étkezési szokásainkon és mozgásszegény életmódunkon, az egyén rájön, hogy ő is felelős saját egészségének alakulásáért. Míg a 20. századi orvoslás fő célja a betegségek gyógyítása volt, addig a 21. századié egyre inkább az egészségesek továbbfejlesztése lesz. Az Imperial College London kutatói 35 iparosodott ország lakosságának egészségügyi adatai alapján kiszámították, hogy 2030-ban hogyan alakul majd a születéskor várható élettartam az egyes országokban. Így például Dél-Koreában 2030-ban a nők születéskor várható élettartama átlagosan 90,8 év, a férfiaké 84,1 év lesz, a francia nők várhatóan átlagosan 88,6 évig, míg a svájci férfiak 84,0 évig élnek majd. Ráadásul a nemek közötti különbség lassan kezd kiegyenlítődni, mivel egyre több férfi hagy fel az egészségét károsító szokásokkal.

Annak ellenére, hogy a vásárlók számára szinte korlátlan információhalmaz áll rendelkezésre az egészséges életmóddal kapcsolatban, a helytelen életmód következtében kialakuló krónikus betegségek soha nem látott mértéket öltenek. A WHO 2016. évi adatai szerint napjainkban csak 2-es típusú cukorbetegségben közel 2,5-szer többen halnak meg, mint erőszakos cselekmények és helyi konfliktusok következtében. Az OECD (2017) felmérése szerint a felnőttek között a legtöbb túlsúlyos és elhízott az Egyesült Államokban, Mexikóban, Új-Zélandon és Magyarországon él, míg a legalacsonyabb kockázatú országok közé Japán és Dél-Korea sorolható. Magyarország Európában minden bizonnyal a „legsúlyosabb” nemzetnek számít.

Kutatások szerint az elhízás világméretű terjedésében az elsődleges rizikófaktor a helytelen táplálkozás, habár a fizikai aktivitás hiánya is meghatározó szerepet játszik. Ennek ellenére viszonylag keveset tudunk arról, hogy a külső környezeti ingerek miként befolyásolják az elfogyasztott élelmiszerek kiválasztását és az elfogyasztott ételmennyiséget. Ilyen külső ingerek közé sorolható az elénk táruló ételválaszték, vagy étkezéskor a társaság evési magatartása, ami referenciapontként szolgál arra vonatkozóan, hogy mennyit együnk vagy igyunk. Ehhez hasonlóan a nagyobb csomagolások, tálak és tányérok, az éléskamra berendezése mind megnövelheti az elfogyasztott étel mennyiségét, akár 10-45%-kal.

Az étkezési szokások megváltoztatására alapvetően két stratégia áll rendelkezésünkre. Beszélhetünk hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiákról, amelyek alapvetően állami, ágazati, továbbá civil szervezeti szintű irányelvek mentén történő beavatkozást jelentenek. A másik csoportot az újszerű magatartásváltoztatási stratégiák képezik, amelyek inkább vállalati vagy egyéni szintű megvalósítást képviselnek. A hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiák közé a következő eszközcsoportok sorolhatók: szemléletformálás („edukáció”), gazdasági ösztönzők vagy tiltások, címkézés és jelölések. Számos kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiák (és eszközök) használata alacsony hatékonyságú, vagyis alkalmazásukkal eddig csak kis mértékben sikerült javítani a lakosság egészségi állapotát, illetve csökkenteni a „kevésbé hasznos” élelmiszerek fogyasztását. Ez pedig felhívja a figyelmet arra, hogy paradigmaváltásra van szükség a stratégiák alkalmazása terén is. Az újszerű viselkedésváltoztatási megoldások közé egyrészt a tudatosságra építő, önszabályozó stratégiák tartoznak, amelyek az egészségorientált fogyasztók számára jelenthetnek megoldást. Ugyanakkor a kevésbé egészségtudatos érzelmi vagy impulzusevőket elsősorban az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságai befolyásolják, ezért rájuk inkább az érzékelésen és az észlelésen keresztül tudunk hatni.

A konferencia legfontosabb célkitűzése egy asztalhoz ültetni az egészségipar szereplőit, a kutatókat, az élelmiszeripar és -kereskedelem képviselőit, a döntéshozókat, a táplálkozással és a gasztronómiával foglalkozó szakembereket. Együtt, több oldalról megvilágítva a témakört, talán jobban megérthetjük napjaink fogyasztóit, így hatékonyabban és hatásosabban léphetünk fel a lakosság egészségnevelése érdekében. (A felhasznált szakirodalmak a szervezőknél elérhetőek.)

A konferencia a következő fontosabb kérdésekre keresi a választ:

  • Milyen új technológiák és trendek formálják az élelmiszerfogyasztói magatartást?
  • Milyen új technológiai megoldások segítik a személyre szabott táplálkozás elterjedését?
  • Milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia a tudatos táplálkozás formálásában?
  • Milyen környezeti tényezők hatnak az étkezési viselkedésre?
  • Milyen eszközökkel tudjuk befolyásolni az érzelmi és impulzusevőket?
  • Mit tehetnek ezen a téren a vállalatok és a közösségi szervezetek?
  • Hogyan célozzuk meg a fiatalokat, akiknél az étkezési magatartás még formálható?
  • Milyen szerepe van a rendszeres fizikai aktivitásnak az egészség megőrzésében?
  • Milyen esélyei vannak a fenntartható élelmiszerfogyasztásnak?
  • Hogyan adjunk el sikeresen a digitális élelmiszer-gazdaságban?
A program teljes ideje alatt lehetőség van elektronikus poszter megjelentetésére (fekvő tájolású, 135 cm hosszú, 80 cm magas méretű) a konferencia témakörében. (Az április 12-e után beküldött posztereket nem tudjuk megjelentetni!)

A rendezvény alatt folyamatos program az élelmiszeripari kiállítók termékeinek kóstoltatása a kijelölt standokon, amelyre 2019. április 12-ig várjuk a kiállítók jelentkezését.

A konferencián történő részvétel a hallgatóság és a kiállítók számára is díjtalan, de regisztrációhoz kötött! Regisztrálni kizárólag az alábbi mezők kitöltésével lehet (2019. április 12-ig)!
A rendezvénnyel kapcsolatban felmerülő kérdéseit várja Bakosné Kiss Virág Ágnes és Dr. Soós Mihály.
Tel: (20) 226-9068, (20) 299-8310

 

PROGRAM

 

9:00   – 10:00     Regisztráció
10:00 – 10:20     Megnyitó
Prof. Dr. Szilvássy Zoltán (DE, rektor)
Prof. Dr. Horváth Ildikó (EMMI, államtitkár) köszöntő levele
Prof. Dr. Szakály Zoltán (DE GTK, dékánhelyettes)

 

Plenáris előadások
Levezető elnök: Prof. Dr. Lehota József (SZIE)
10:20 – 10:40    Prof. Dr. Szakály Zoltán (DE): Evés ésszel vagy ész nélkül. Merre „terelgessük” a fogyasztókat?
10:40 – 11:00    Prof. Dr. Bánáti Diána: Táplálkozásunk a jövőnk

11:00 – 11:20    Kubányi Jolán (MDOSZ): Egészségprogram különböző generációknak

11:20 – 11:40    Antal Emese (TÉT Platform): Nasi? Kütyü? Trendi diéták? Ilyen a magyar fiatalok életmódja
11:40 – 12:00    Dr. Fehér András (DE), Dr. Anna Wielicka-Regulska (PULS): Digitális technológiák az élelmiszer-fogyasztásban és -vásárlásban

 

12:00 – 13:40    Ebéd

 

13:40 – 13:50    Szakály Sándor Innovációs Díj átadása
13:50 – 14:10    Dr. Tompa Gábor (Nestlé Hungária): Mit kíván az élelmiszeripar? Létező jó gyakorlatok és jövőbeli lehetőségek a magyar fogyasztók táplálkozási szokásainak megismeréséhez

 

Táplálkozásmarketing a tudomány oldaláról
Levezető elnök: Dr. Totth Gedeon (BGE)
14:10 – 14:25    Kiss Virág (DE): A fenntartható élelmiszerfogyasztás esélyei
14:25 – 14:40    Balsa-Budai Nikolett, Dr. Kontor Enikő (DE): Intelligens csomagolási megoldások az egészség- és környezettudatosság jegyében
14:40 – 14:55    Nábrádi Zsófia, Madarász Tamás (DE): Sportfogyasztói attitűdök és az egészséges táplálkozás kapcsolata
14:55 – 15:10    Dr. Lányi Beatrix, Prof. Dr. Törőcsik Mária (PTE): Az e-egészségügyi technológiai innovációk fogyasztói elfogadásának vizsgálata

 

15:10 – 15:30    Szünet

 

Táplálkozásmarketing a gyakorlat oldaláról
Levezető elnök: Dr. Tompa Gábor (Nestlé Hungária)
15:30 – 15:45    Bódi Krisztina (Menteshelyek.hu): Mentesen enni kényelmesen
15:45 – 16:00    Gál Helga (KKM): A magyar bor és gasztronómia megjelenése az ország marketingben
16:00 – 16:15    Kertész Balázs (Szinapszis): Egészséges táplálkozás a világ körül – egy nemzetközi online kvalitatív kutatás tanulságai
16:15 – 16:30    Molnár Éva, Gila Éva (Gyulahús): Mentes vagy nem mentes? Egy gyártó küzdelmei az E-mentes piacon

 

16:30 – 17:00    Kerekasztal-beszélgetés Moderátor: Dr. Berke Szilárd (KE)

 

A Konferencia zárása

 

TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG
ELNÖK
Prof. Dr. Szakály Zoltán

 

TITKÁROK
Bakosné Kiss Virág Ágnes
Dr. Soós Mihály

 

TAGOK
Balsa-Budai Nikoletta
Dr. Fehér András
Michał Gazdecki, PhD
Elżbieta Goryńska-Goldmann, PhD
Dr. Kiss Marietta
Dr. Kontor Enikő
Dr. Lányi Beatrix
Prof. Dr. Lehota József
Nábrádi Zsófia
Dr. Polereczki Zsolt
Dr. Popovics Péter
Dr. Totth Gedeon
Anna Wielicka-Regulska, PhD
Monika Wojcieszak, PhD