4. Az egészséges táplálkozás szerepe és jelentősége

Pfau, Christa - Müller, Anetta - Bács, Zoltán - Bácsné Bába, Éva

A gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a fizikai aktivitás növelése egy praktikus stratégia vala­mennyi korosztály számára, hogy megőrizzék egészségüket és a krónikus betegségek kocká­zatát csökkentsék. Az egészségfejlesztés terü­letén a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozási szokások kialakítása és megszilár­dítása a köznevelési intézményekben – ahol a gyerekek életmódjába beépülhet – hosszú tá­von eredményezhet egy egészségesebb felnö­vekvő generációt (HIDVÉGI és BÍRÓ, 2015).

A rendszeres sportolással, fizikai aktivi­tással az elhízás csökkenthető. Több hazai és nemzetközi kutatás bemutatja azt, hogy a heti többszöri rendszeres testmozgás vagy a fizi­kai aktivitás egészség-előnnyel jár, illetve a rendszeresen sportoló populációban kevesebb azoknak a száma, akik a BMI index alapján a túlsúlyos vagy az elhízott kategóriába tartoz­nak (DONNELLY et al., 2013; WIKLUND, 2016; HERPAINÉ et al., 2017). Ezért a né­pegészségügyi stratégiáknak, a beavatkozási területeknek az egészséges táplálkozáson túl a testmozgást ösztönző programok is nélkülöz­hetetlen elemei kell, hogy legyenek.

DOI: 10.20494/TM/5/1/4

Táplálkozásmarketing. 2018. 5 (1) 49-63.

 04_Pfau et al_Az egészséges táplálkozás szerepe és jelentősége

2. A viselkedésváltozás szintjei a testtömeg-menedzselés folyamatában – Élelmiszerfogyasztás és fizikai aktivitás

Soós, Mihály – Kovács, Bence – Szakály, Zoltán

A kutatás során a Viselkedésváltozás Transzteoretikus Modelljét alkalmaztuk. Ennek során lakossági kérdőíves megkérdezést hajtottunk végre az egészségesebbnek vélt élelmiszerfogyasztásra és a rendszeresebbnek vélt fizikai aktivitásra történő áttérés szakaszaira vonatkozóan.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy hazánkban az élelmiszerfogyasztási szokások megváltoztatása nehezebb, mint fizikai aktivitásra ösztönözni az egyéneket. Ezt bizonyítja az is, hogy az egészségesebbnek vélt élelmiszerfogyasztásra történő áttérés esetében a bezárkózók a megkérdezettek 21,6%-át teszik ki, addig a rendszeresebbnek vélt fizikai aktivitás esetében ez az arány csupán 8,0%. A változtatásoktól mindkét vizsgált esetben a férfiak zárkóznak el nagyobb arányban, viszont a fenntartás szakaszában szintén a férfiak vannak többségben. A szemlélődés, a felkészülés, valamint a cselekvés szakaszokban jellemzően a nők dominálnak, viszont ezek a szakaszok inkább az információszerzésről, a tevékenység megkezdésének előkészületeiről, illetve rövid távú, esetenként kampányszerű alkalmazásokról szólnak. Ezt az eredményt erősítik a magatartásváltozási mutatók értékei is. A fenntartás szakaszában a már minimum fél éve új szokásokra áttért fogyasztók szerepelnek és köztük a nők nagyon alacsony arányban képviseltetik magukat a férfiakkal szemben.

DOI: 10.20494/TM/3/2/2

Táplálkozásmarketing. 2016. 3 (2) 19-28.

 02_Soós – Kovács – Szakály_A viselkedésváltozás szintjei a testtömeg-menedzselés folyamatában – élelmiszerfogyasztás és fizikai aktivitás